«

»

Már 12

Decsen, a Sárköz “fővárosában” található Pál Bözsi Babamúzeuma  

Egy tájegység, ahol a nők voltak az urak

bozsijo

Ismeritek Bözsi nénit Decsen? Rendes nevén Pál Bözsit? Mert a Sárközben nincsen Szabóné, meg Kovácsné, aki idevalósi, az örökre leány marad. Legalábbis ami a nevét illeti.:) Csak akit „vidékről hoznak férjhö”, az lesz ötven év után is csak a Kiss Jancsi, vagy a Kemény Pista felesége. Így meséli ezt Decsen a 78 éves Bözsi néni, akinél vendégségben jártunk.

Pontosabban az általa a Sárköz „fővárosában” alapított mesébe illő Babamúzeumban, ahol csak tátottuk a szánkat a bemutatott csodák láttán. S bár nem volt gyerek velünk a csoportban, mindenki gyermeki áhítattal csüngött Bözsi néni ízes szavain, melyek életre keltették az életképek szerint kiállított és a sárközi emberek viseletét is bemutató babák sokaságát a születéstől az elmúlásig. Nem puszta kiselőadást hallgattunk, hanem egy bámulatos, ugyanakkor rendkívül kemény életen keresztül felvonultatott, egymáshoz szervesen illeszkedő, izgalmas és elgondolkodtató, sokszor humorosan és nem kevés öniróniával előadott történeteket. Általunk soha nem ismert népszokások, hagyományok és viselkedési formák, valamint normák kerültek napvilágra, melyek nem is lehettek volna hitelesebbek, mint Bözsi néni, a Népművészet Mestere tolmácsolásában.

„Egy fertály, egy gyerek”

Kiderült, hogy a sárközi zsíros, fekete föld nyújtotta gazdagság nem csak előnyökkel járt, mivel az közvetve az egészséges családi élet fejlődésének eltorzításához vezetett ezen a vidéken. A népesség gondolkodása egy ormánsági paraszt: „egy fertály, egy gyerek” igen találó mondásával volt legjobban jellemezhető. Ráadásul az is számított, milyen nemű lett az utód. Bár sok társadalomban a fiúkat éltetik, itt akkor örültek igazán, ha lány született.

Nőuralom

A menyecskék drága ruhái a bőséget, a jómódot voltak hivatva hirdetni, s a módos családba beházasodó szegényebb vőre csak a munka várt. Míg ő kint dolgozott a földeken, addig a feleség kényelmesen élt, s az idősebb nőrokonok irányításával a cselédek végezték a munkát.

Angyalcsinálás

Az elkényeztetett és követelődző leányok díszes öltözetük ellenére is sokkal inkább angyalcsinálóként mint angyalként voltak számon tartva, hiszen az egykézésnek köszönhetően megannyi módon szabadultak meg a nem kívánt gyermekektől. S tették ezt többek között azért, hogy a földek ne aprózódjanak el, azaz egy kézben maradjanak.

Felvágósak voltak a módos parasztok

babadiszes

A gazdagság tapintható volt. A szoknyák selyemből és bársonyból, s a viselet többi része is a legdíszesebb, legdrágább anyagokból készült. A selymet a Franciaországi Lyonból, a gyöngyöt és a pántlikát Csehországból hozatták. A lányoknak nem kellett panaszkodniuk, hogy nincs egy göncük, amit felvegyenek, mivel minden úrvacsorakor új ruhát kaptak (hatszor egy évben). Volt olyan módosabb ház, ahol akár 20 öltöző ruha is sorakozott a szekrényben.

 

 

 

Az országban a sárközi viselet a legszebblegszebb

Azt is merem mondani, hogy az országban a sárközi viselet a legszebb, mert ez kétszer bebizonyosodott.. A „Legszebb magyar népviselet” versenyen egy nemzetközi zsűri döntése alapján unokámmal két alkalommal hoztuk el az első helyezést. számol be  büszkén Bözsi néni eredményeikről.

 

 

 

 

 

 

Kézműves munkát dolgozott egész életében

szvo

De Bözsi néni nem csak ezekkel a díjakkal büszkélkedhet. 1974-ben kapta meg a Népi Iparművész címet, 2002-ben lett a Népművészet Mestere, 2003-ban pedig egy “Mesterremek-díj”-ban részesült. Ahogy mondja, kézműves munkát dolgozott egész életében. Megtanulta a sárközi hímzést, a bíborvéghímzést, a jegykendőhímzést, a rostkötést, a hímes tojás festését, a bútor- és tányérfestést, a népviseleti babakészítést…

 

 

 

S hogy hol találkozhatunk Bözsi nénivel? Hát az általa alapított Babamúzeumban, Decsen, ahol ha egy varázslatos időutazást szeretnénk tenni a Sárköz világában, az ő vezetésével bizonyosan nem fogunk eltévedni.

 

babanosul

Sárközi Babamúzeum

Kitalálta és létrehozta: FARKASNÉ PÁL BÖZSI a Népművészet Mestere.
Bemutatja a Sárköz, a sárközi emberek viseletét életképekben a születéstől az elmúlásig.
Látogatói csoportok fogadása: előzetes bejelentés alapján.
Decs, Kossuth L. u. 8. Tel.:74/495-734

weboldal: http://www.babamuzeum.extra.hu/index.html

A képek forrása: http://www.babamuzeum.extra.hu/

és Herczeg Zsuzsanna