«

»

Már 01

Lebilincselő a Rendőrmúzeum

Hírhedt betyárok, magyar sorozatgyilkosok, bűnözők, kéjlopásos történetek, bizonyítási módszerek, híres nyomozókutyák, egyenruhák, fegyverek, hamis bankjegyek vagy amit akartok. Van itt minden, így nem csoda, hogy a Rendőrmúzeum Budapesten még a rendőrvicceknél is népszerűbb.

S ha már a vicceknél tartunk: A színházi előadás után egy nő ekképpen ripakodik a férjére: – Apukám! 500 Ft a ruhatárosnőnek? A férj erre így válaszol: – Na de anyukám! Egy ilyen bundáért?:)
Szinte nincs is olyan ember, aki ne szórakozott volna már rendőrviccen! Azt kérded, hogyan kapcsolódik a fenti történet a rendőrökhöz? Elárulom. Tárlatvezetőnkön, Daka Béla nyugállományú rendőr alezredesen keresztül, aki ezzel a viccel reagált a Rendőrmúzeumot az Idegenvezetők Világnapja alkalmából meglátogató vendégek értetlenkedő kérdésére, miszerint ők nem kapnak bilétát a ruhatárban leadott kabátaik beazonosítására?
Na de jól is néznénk ki, ha pont innen tűnnének el ruhadarabjaink. Így aztán bilétát nem kaptunk, s a viccen felbuzdulva már kiki azt nézegette, vajon melyik, az övénél tetszetősebb kabátot kérje majd ki a ruhatárostól.:) De félre a viccel, mert a tárlatvezetéskor minket körbevezető alezredes és Androvicz Gábor történész, a kiváló humor mellett, páratlan kedvességről, kiemelkedő szakmai tudásról és hivatástudatról tett tanúbizonyságot.

Erős idegzetűek előnyben

Az érzékeny lelkületűek azonban készüljenek fel, mert a rutinos és humoros vezetés ellenére, a bűn és bűnhődés széles spektrumával kell itt megbirkóznia az érdeklődőknek. De csak az istálló- és trágyaszag után, mely a közelben lévő ORFK Készenléti Rendőrség Lovas Alosztály istállóinak köszönhetően, enyhén belengi a múzeum környékét. Így akár azt is mondhatnánk, hogy nem éppen úri kisasszonyoknak való ez a hely. Jóllehet ezzel mekkorát tévedünk! A nemes hölgyek ugyanis régen egészségügyi okokból a számukra az istálló tetejére épített szobában szagolták a lovak vizeletét (szalmiákszesz), mert ugyebár az az orrukat is „tisztíccsa”.

Rózsa Sándor, a leghírhedtebb betyár koponyateteje

S ha már a tetőknél járunk, a múzeumban ezeknek két speciális darabja is megtekinthető. Rózsa Sándornak, a 19. század leghírhedtebb betyárjának és öccsének, Rózsa Andrásnak a koponyateteje ugyanazon vitrinből néz vissza ránk, kísértetiesen emlékeztetve tulajdonosaik egykori betyáros tetteire. S bár Rózsa Sándor a szegények Robin Hoodjaként él emlékezetünkben, valójában soha nem sikerült neki jó útra térnie. Hiába csatlakozott Kossuth Lajos seregéhez a szabadságharc idején, 150 fős szegénylegényekből álló csapatával együtt ismét a bűn útjára tévedt. Ennek ellenére nem a bitófán végezte, hanem tüdőbaj végzett vele. S aki arra is kíváncsi, pontosan hogyan nézett ki, hogyan öltözködött, és hogy született bűnöző volt-e agyfelépítése alapján, az nem fog hamar megöregedni, hanem kérdéseire válaszokat talál a múzeumban.

A hideg kiráz tőle

A borzongásra vágyók a kriminalisztika teremben többször is elismételhetik a fenti mondatot, mivel az első magyar sorozatgyilkostól kezdve a „Viszkis rablón”, a” Miskolci Bonnie és Clyde-on” és a „Fekete Angyalon” keresztül napjaink magyar bűnügyei, az áldozatok és helyszínek fotói, valamint a leghírhedtebb magyar bűnügyek bizonyítékai is bemutatásra kerülnek.

Kántor, a leghíresebb magyar nyomozókutya preparált teste is megtekinthető

De mit ér a rendőr egy segítőtárs nélkül! Főleg, ha az egy kivételes képességekkel megáldott négylábú, s a magyar bűnüldözés történetének legeredményesebb kutyája. Kántor alakját könyvben és filmben is megörökítették. 536 esetben vett részt a nyomozásban, és mivel hihetetlen munkabírású volt, egy alkalommal, több mint 100 km-en keresztül követte a tettes nyomát. Halálát egy felrobbant akna okozta. Csupati bácsi (Tóth Tibor ny. rendőr főhadnagy), a gazdája így emlékezett erre: „Kántor hűséges társam volt. A Fertő tónál éppen egy bűnözőt üldöztünk, amikor aknára lépett és az felrobbant. Nem ölte meg, de láttam, hogy menthetetlen. Az állatorvos csendben elaltatta.” A leghíresebb magyar nyomozókutyát a filmben utóda, az előnyösebb testalkattal, de szerényebb képességekkel bíró Tuskó alakította.

Kéjlopás

Míg a nyomozókutya a bűnözők kiszagolására, addig bizonyos nők, a hiszékeny férfiak kiszimatolására specializálódtak. Alkalmi együttlét után kihasználják a kínálkozó alkalmat arra, hogy értéktárgyakat és pénzt tulajdonítsanak el férfipartnerüktől. Ez a kéjlopás. Mert mit csinál a férfi egy ilyen esemény után? 15% alszik, 15% dohányzik és 70% megy a feleségéhez.
S mit csinálnak az olvasók e cikk olvasása után? Remélhetőleg 100%-uk megy és megnézi a Rendőrmúzeumot.
Mert jogosan mondhatod, hogy mégiscsak kriminális, hogy bár a világszerte nagy népszerűségnek örvendő múzeumunknak Kolumbiától kezdve Jáva szigetén keresztül Mongóliáig már 84 országból voltak vendégei, te azonban még mindig nem látogattál el az intézménybe.

Tudtad?

A múzeum alapjait 1890-ben rakták le. Azóta több helyen működött. Anyaga az orvostanhallgatók és a rendőri iskolák tanulóinak elméleti és gyakorlati oktatásának fontos kiegészítő eleme volt. Jelenleg az alábbi helyszínen található: Budapest, Mosonyi u. 7. sz.

A Rendőrmúzeum megtekintése ingyenes.

Rendőrmúzeum Tarnamérai állandó kiállítás

A tarnamérai Almássy-kastélyban 2002 óta látogatható a Rendőrmúzeum egyik állandó kiállítása, amelyben többek között 132 ország rendőr- és csendőrruhái tekinthetők meg.

Most pedig a rögtönzött tárlatvezetés után a múzeum megtekintéséhez: Oszolj!